Nézőpont Intézet: komoly válságjelek figyelhetők meg Magyar Péter pártjában

A Tisza Pártot a balliberális nyilvánosságban ugyan már a 2026-os választás győztesének tüntetik fel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz előnye egyértelmű. Ráadásul a kormánypárt közössége, teljesítménye és szervezettsége jelentős előny, míg a másfél éves Tisza Párt körül egyre több válságjelenség azonosítható – írta gyorselemzésében a Nézőpont.

A válságjelek között említették azt, hogy 

Bár Magyar Péter a Tisza Párt elfoglalása óta permanens kommunikációs kampányt folytat, de ehhez nem társult politikai intézményesítés, azaz egy professzionális párt és pártszervezet létrehozása. A Tisza megmaradt álprofilok mögött megbújó ismeretlen személyek digitális mozgalmának, ami a digitális térben látványosnak tűnik, de a terepen kudarcot vallott. 

A Nézőpont második válságjelként jelölte meg a csapatépítési kudarcot, mondván, hogy nem a Tisza Pártnak van elnöke, hanem az elnöknek van pártja, A Tisza másfél év elteltével is „one man show”-ként működik. 

Magyar Péter következetlensége, kiszámíthatatlan és konfrontatív kommunikációja komoly kockázatot hordoz a pártja számára, miközben nem a párt vezetőjének, hanem a párt egyetlen politikai aktivistájának tűnik. Nem sikerült az elmúlt másfél évben munkatársaiból csapatot alakítania.

Hol vannak a jelöltek?

A válságjelek közé sorolható és komoly kudarc, hogy 

2025 elején előrehozott választásokra készültek, január 6-tól „kampányüzemmódban” vannak, sőt Magyar Péter január 2-án kijelentette: „megtették a szükséges lépéseket a 106 legjobb egyéni országgyűlési képviselőjelölt kiválasztásának felgyorsítására és a leendő TISZA-kormány programjának véglegesítésére”. 

Mindez nagy versenyhátrány a Fideszhez, de még a Demokratikus Koalícióhoz képest is, ahol a jelöltek személyét lényegében már meghatározták – hívja fel a figyelmet a Nézőpont. 

A Tiszát emellett belső bizalmatlanság jellemzi minden szinten. Az elmúlt másfél évben folyamatos távozások és személycserék jellemezték a pártot, Magyar Péter pedig többször lekicsinylően nyilvánult meg a Tisza Párt képviselőiről és támogatóiról is. A belső bizalomhiányt mutatja, hogy Magyar Péter politikustársait letiltotta a nyilatkozatokról és a nyilvános szereplésekről. A párt önállóan megszólaló képviselői pedig több alkalommal is leszerepeltek.

Brüsszeli teher

Az intézet azzal folytatja, hogy

ez a következő válságjel. 

Az ellenzéki (kormányt leváltani kívánó) liberális világ nem a vezetőjeként, hanem a legkisebb rosszként tekint Magyar Péterre. Ennek következménye, hogy megrekedt a kormányzóképes elit toborzása, hiszen már a februári Tisza-kongresszus célja is az volt, hogy közéleti támogatókat, szakembereket, jelölteket sorakoztasson fel maga mögött, de róluk azóta sem hallani. 

Magyar nem tudott új embereket maga mellé állítani, a meglévőket pedig elidegenítette vagy eltüntette a közéletből. 

A brüsszeli kapcsolat terhe szintén nyomja a Tisza vállát: Magyar Péter előbb el- majd lekötelezte magát az Orbán-kormány ellenes brüsszeli elitnek. Mentelmi jogi ügyei miatt a pártelnök függőségi viszonyba került az Európai Uniót uraló, hatalmi monopóliumát féltő körrel, amely számos kérdésben a magyar választók többségének akaratával ellentétes politikát vár el a Tisza Párttól és annak elnökétől.

Negatív attitűd

A válságot mutatja, hogy 

Magyar Péter körül folyamatos a személyi fluktuáció, a fővárosi és EP-képviselők nem mutatnak politikai kvalitásokat, a pártnak mindössze 27 tagja van, a rendszerváltó kártyára pedig kevesebb mint a kívánt 50 ezer tag 60 százaléka fizetett elő.

Végül a Nézőpont rámutat arra is, hogy Magyar Péter a kormányellenes attitűdre alapozza politikai karrierjét, a többi ellenzéki párttól elszívva azok támogatóit, a Tisza Párt mögött megjelenő támogatottság így negatív identitásra épül. A valódi politikai közösség- és pártépítés elmaradása a pozitív jövőkép, a közös vízió, az építő gondolatok hiányának is köszönhető.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP